Winnetou forgatási helyszíne és föld alatti mesevilág: Egy évszázada fedezték fel Szlovénia egyik legszebb barlangját

Ljubljanától nem messze, a sűrű erdő mélyén rejtőzik Közép-Szlovénia legnagyobb látogatható barlangja, a Županova jama (Polgármester-barlang). A Dolenjska-karszt vizei által évmilliók alatt formált föld alatti csoda idén ünnepli felfedezésének 100. évfordulóját. A lenyűgöző cseppkőbarlang nemcsak a természetjáróknak, hanem a filmrajongóknak is tartogat meglepetéseket.

A barlangrendszer legkülső, Ledenica (Jégbarlang) néven ismert részét már a 17. században leírta a híres polihisztor, Janez Vajkard Valvasor. A mélyebb, mesés járatok azonban évszázadokig rejtve maradtak: 1926. május 26-án a szomszédos község polgármestere, Josip Perme két társával létrán ereszkedett le egy víznyelőbe. Épp amikor a fáklyáik és gyertyáik elaludni készültek, rábukkantak a káprázatos cseppkőcsarnokra. „Szebb itt, mint a mennyországban!” – kiáltottak fel a felfedezők.

Mérföldkő a tudományban és a turizmusban

A felfedezést követően a barlangkutatók hivatalos felmérést végeztek, így ez lett az első olyan barlang Szlovéniában, ahol szabványos kutatási protokollt alkalmaztak. Az itt készült jelentés volt a legelső szlovén nyelvű speleológiai publikáció. A barlangot már 1927-ben megnyitották a látogatók előtt, 1935-ben pedig egy 34 méteres alagutat vájtak ki a könnyebb átjárhatóság érdekében – a munkálatokban egy amerikai bányákból hazatért helyi lakos is segített.

Josip Perme, akiről a barlangot elnevezték, gyermekkora óta azon tűnődött, hogy lehet-e valami rejtettebb a föld alatt. Fotó: Albin Seliškar

Ragyogó cseppkövek és Winnetou nyomai

A több mint 700 méter hosszú, 8 csarnokból álló barlangrendszerben vezetett túrák során a látogatók állandó, 10 fokos hőmérsékleten csodálhatják meg a természet alkotásait. Damjan Viršek, a Županova jama Egyesület elnöke kiemelte: a látogatókat rendszerint elvarázsolja, hogy szinte minden cseppkő csillog a fényben, amit a kalcitkristályok felülete idéz elő.

A barlang különleges atmoszférája a filmeseket is megihlette: itt forgatták az elmúlt évszázad egyik legnépszerűbb Winnetou-filmjének egyes jeleneteit, valamint a híres szlovén gyermekfilmet, a Kekec cseleit is.

A Mátyás-csarnok ad otthont a híres cseppkőképződménynek, amelyet Mátyás király trónjaként ismernek. A képződmény a szlovén népmesék legendás Mátyás királyáról kapta a nevét. A barlang ezen része forgatási helyszínként is szolgált.
Fotó: Marjan Trobec

Élet a sötétben

A barlang védett klímáját sok denevérfaj használja téli menedékként, de barlangi bogarak, ászkarákok és tücskök is alkalmazkodtak az itteni, fény nélküli élethez. A karsztvidék törékeny ökoszisztémája miatt a barlang védelme kiemelt fontosságú, hiszen a sziklák tisztítókapacitása korlátozott. A helyszín felelősségteljes látogatása biztosítja, hogy ez az évmilliók alatt formálódott csoda a következő évszázadokban is csorbítatlanul fennmaradjon.

Forrás: Slovenia.si
Címlapfotó forrás: Peter Zakrajšek
Címlapkép forrás: Slovenia.si

Vélemény, hozzászólás?