Pécs politikai térképe a 2026-os választások után nemcsak átrendeződött, hanem valósággal atomjaira hullott. Miközben a Városházán látszólagos a nyugalom, a háttérben olyan mozgások kezdődtek, amelyek alapjaiban igyekeznek megrengetni Péterffy Attila polgármester hatalmát. Lapunk birtokába jutott információk szerint egy június végi, szigorúan zártkörű találkozón egy a pécsi közéletből korábban kiesett politikus próbálta meg összeszervezni az „új többséget” – egykori és jelenlegi fideszes, valamint a régi („óbaloldali”) ellenzék egyes tagjaiból és úgynevezett független képviselőkből, a városvezetés háta mögött.
2026. június 29-én, a délutáni órákban a pécsi Művészetek és Irodalom Háza falai között olyasmi történt, amit a résztvevők mindenáron szerettek volna titokban tartani. Bár az ország többsége még a tavaszi parlamenti választáson bekövetkező fordulat nyomán meginduló változásokra figyel, mindeközben Pécsett megkezdődött a „királycsinálók” játszmája. Mindez különösen izgalmas annak tükrében, hogy az április voksolás egyszerre hozta el a 16 éven át kormányzó Fidesz-KDNP és a régi baloldali formációk összeomlását, miközben a Tisza Párt korábban soha nem látott, történelmi mértékű győzelmet aratott.
A szóban forgó találkozót az áprilisban leváltott kormánypártokhoz (jelenlegi parlamenti ellenzékhez) kötődő szereplők készítették elő, de annyira konspiratív módon szervezték meg, hogy még a helyi Fidesz-frakció vezetését is szándékosan megkerülték. Információink szerint a meghívások egy részét a parlamenti választáson alulmaradó Cziráki Attila intézte a beavatottak felé, Csizmadia Péter frakcióvezető tudtán kívül, de a szálak végül egy olyan ember kezében futottak össze, aki papíron már nem is tagja a közgyűlésnek: Kővári Jánoséban.
„Mindenki ott volt, akit meg lehetett szólítani a polgármester ellenében” – árulta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő képviselő, aki részt vett a találkozón. A cél egyértelmű volt: egy olyan „polgári” többség összekovácsolása, amely képes a közgyűlésben önállóan döntést hozni vagy legalábbis blokkolni Péterffy Attila működését.
A titoktartás azonban nem volt tökéletes. Bár a résztvevők igyekeztek láthatatlanok maradni, egy figyelmetlenség lebuktatta az egész társaságot. Kamarás Péter, a KDNP-ből a napokban távozó képviselő ugyanis június 29-én egy olyan fotót osztott meg a közösségi médiában, amelyen Kalmár Péterrel és Marsalkó Péterrel (a város kulturális tanácsnokával) látható a Művészetek és Irodalom Háza egyik termében – pontosan ott és akkor, amikor a titkos egyeztetés zajlott.
Kamarás Péter (ex-KDNP), Marsalkó Péter (ÖPE) és Kalmár Péter (Fidesz) a Művészetek és Irodalom Házában 2026. június 29-én (Forrás: Kamarás Péter facebook oldala)
De miért pont most és kik szerepelnek Kővári „átrendezési lajstromán”? Miért hagytak ki fideszes politikusokat az előkészületekből és kiket akarknak megszólítani a baloldali és független képviselők közül? És mi köze van ehhez a közgyűlés azon egyharmadának, akik már elhagyták eredeti frakciójukat?
Az „alkupozíció” újjászületése: Kővári János visszatérése
Ahhoz, hogy megértsük a június 29-i eseményeket, látnunk kell a szervező, Kővári János politikai túlélőművészetét. Kővári, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) elnöke, közel húsz év után szorult ki a városházi testületből a 2024-es önkormányzati választáson, ahol előbb saját mecsekoldali körzetét bukta el, majd ősszel egy szavazategyenlőség miatt megismételt kertvárosi választáson egyik képviselőjelöltjének helyére lépve ismét kikapott. Karrierje során volt a Fidesz országgyűlési képviselője (2010-2014) és szövetségese, de 2014-ben például nem habozott korábbi partnerei ellen indulni, amikor egyéni érdekei úgy kívánták.
Bár jelenleg nincs mandátuma, Kővári „szürke eminenciásként” továbbra is komoly ráhatással van az ÖPE testületbe jutott képviselőire: Berényi Zoltánra, Végh Péterre és a tanácsnoki székig jutó Marsalkó Péterre. Forrásaink szerint Kővári azért lépett most az akció mezejére, mert a ciklus elején a Fidesz láthatóan képtelen volt többséget szervezni a polgármesterrel szemben, így az ő befolyása és „zsarolási potenciálja” is elpárolgott. A mostani politikai káoszban, ahol az országos és a helyi Fidesz is a szemünk láttára hullik atomjaira, újra igyekszik osztani a lapokat.
Ki az, aki „túl fideszes”?
A találkozó egyik legmeghökkentőbb részlete nem az volt, hogy ki ment el, hanem az, kit nem láttak szívesen. Kővári és köre patikamérlegen mérte ki a résztvevőket, és a szelekció során a saját szövetségeseikbe is beleharaptak.
Információink szerint a helyi Fidesz-csoport vezetőit, Csizmadia Pétert (frakcióvezető) és Deliné Székely Ágnest kifejezetten azért nem hívták meg, mert a szervezők szerint „nagyon pártkötődésű személyek”. Ez egyértelmű jelzése annak, hogy a Kővári-féle kör a hivatalos pártstruktúráktól független, saját hatalmi centrumot épít a városházán belül.
Még pikánsabb Barkóczi Csaba esete. A Fidesz-frakció tagja azért nem kaphatott meghívást, mert a szervezők szerint „jó munkakapcsolatot” ápol a polgármesterrel a város nemzetközi ügyeinek tekintetében. Úgy tűnik, a konstruktív városvezetői munka a titkos szövetség szemében kizáró ok.
A „lista”: kit lehet oldalváltásra ösztönözni a polgármester mellől?
A megbeszélés nem csupán elvi politizálásról szólt. Forrásunk beszámolója szerint a diskurzust Kővári János és Talabér Ádám dominálták, a téma pedig rendkívül gyakorlatias volt: kit és hogyan lehetne átcsábítani Péterffy Attila táborából, hogy az egyre több független a maradék Fidesz nélkül is többséget alkothasson?
A stratégia lényege, hogy a polgármester képviselőcsoportjának tagjait egyénileg keressék meg. A forrásunk szerint konkrétan elhangzott, hogy „különböző ügyekkel összefüggésben” vagy általános politikai ígéretekkel kellene megszólítani azokat a bizonytalannak tűnő képviselőket, akikkel végül összeállhatna egy Péterffy-ellenes többség.
Káosz a Városházán: sok-sok független és a törékeny béke
A próbálkozás táptalaja a pécsi közgyűlés jelenlegi állapota. A 25 fős testületbe 2024. júniusában még 11 Fidesz-KDNP-ÖPE és 10 baloldali-liberális képviselő került be, 1 Mi Hazánk, 1 Magyar Kétfarkú Kutyapárt és két különböző helyi civil (egyikük, a szervezkedésben kulcsszerepet játszó Talabér Ádám, akkor még LMP-hez kötődő hátországgal). A valóság azonban még ennél is sokkal zavarosabb. Mostanra nyolc képviselő – a testület közel harmada – elhagyta eredeti jelölőszervezetét, és függetlenként politizál.
Bár a gyakorlatban eddig Péterffy Attila polgármester szava volt a döntő, a sok „szabadúszó” és a belső feszültségektől terhelt jobboldali frakciók olyan ingoványos talajt hoztak létre, ahol bármilyen váratlan szövetség életképesnek tűnhet.
Kővári víziója: Új „polgári” mozgalom a Fidesz romjain
Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) elnöke bár jelenleg nem tagja a közgyűlésnek, „szürke eminenciásként” továbbra is komoly hatással bír az ÖPE képviselőire. Tervei azonban messze túlmutathatnak a jelenlegi városházi sakktáblán. Forrásaink szerint Kővári arra számít, hogy Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya köre által fémjelezve egy új, atlanti orientációjú, önmagát „polgári keresztényként” definiáló országos mozgalom épülhet a Fidesz romjain. Forrásaink szerint ennek az új kommunikációs stílust képviselő formációnak Kővári János szívesen lenne pécsi arca. (Navracsics Tibor a napokban jelentette be, hogy lemond a KDNP Veszprém vármegyei elnöki tisztségéről – igaz, a pártból egyelőre nem lépett ki -, nemrég pedig épp arról beszélt, hogy az önkormányzatokból indulhat el a jobboldal megújulása, ott vannak a Fidesz aranytartalékai.
A június 29-i találkozón megjelent Kamarás Péter (volt KDNP) is, akinek szerepe azért különös, mert két nappal a találkozó után érdemi indoklás nélkül kilépett a KDNP-ből, ahol korábban városi, jelenleg pedig vármegyei elnök volt. A két esemény közötti összefüggést nehéz nem észrevenni, hiszen helyi konfliktusa aligha lehetett: a találkozó után még láthatóan jó hangulatban fényképezkedett és ölelkezett frakciótársaival.
Bár Háber István, Bognár Szilvia és a Mi Hazánkos Varga Tamás végül nem ment el az egyeztetésre, a meghívásuk ténye jelzi, hogy Kőváriék a szélsőjobbtól a csalódott kormánypártiakig mindenkit hajlandóak lennének egy asztalhoz ültetni a hatalomért.
A mentor, a „átrendezési lajstrom” és a lehetséges trónkövetelő: Keresztes László Lóránt
Forrásunk szerint az esemény egyik legérdekesebb része volt, hogy a korábban mindenkivel szemben távolságtartónak tűnő Talabér Ádám az összejövetel egyik legaktívabb résztvevőjeként szerepelt, aki kifejezetten szorgalmazta a Momentum két városházi képviselőjének, Sajgó Györgynek és Pokorádi Gábornak a bevonását a szervezkedésbe. (Forrásunk szerint a Momentum szóba hozott képviselői nem kaptak meghívást az eseményre és előzetesen nem is tudtak arról.) A megbeszélés visszatérő témája volt, hogy kit és miként lehetne átcsábítani a polgármester táborából Kővári újonnan épülő centrista blokkjába.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a mozgalomban szerepet vállalna-e Keresztes László Lóránt is, akit Talabér egykori mentoraként tartanak számon, sőt munkáltatóként az önkormányzati képviselő Keresztes közvetlen beosztottja is volt hosszú éveken keresztül.
Nem nehéz feltételezni, hogy az LMP-ből az előző ciklusban dezertáló politikus, aki parlamenti mandátumának elvesztése óta is aktív a közösségi médiában, jó eséllyel újra elindulna a polgármesteri címért a következő helyhatósági választáson. Bár Keresztes ismert név a pécsi politikában, Kővárival való kapcsolata nem mindig volt konfliktusmentes, bevonása azért nem tűnik életszerűnek, mert a várható polgármesteri ambíciói könnyedén dominanciaharcot és politikai törést okozhatnának a feltehetően ugyanerre a szerepre készülő Kővári János és közte.
Mindenesetre Pécs sorsa most azon múlik, hogy ez a színfalak mögötti hatalmi egyeztetés képes-e valós politikai erővé válni, vagy megmarad egy bukott politikus utolsó, kétségbeesett kísérletének a relevanciáért. Egy dolog azonban biztos: a Művészetek és Irodalom Házában tartott informális platform óta senki sem alhat nyugodtan a Városházán.
