A 18. században, amikor Pécs még sokkal kisebb volt, a Tettye oldalában állt egy apró, félreeső forrás, amelyet a helyiek egyszerűen csak „csodakútnak” neveztek. A legenda szerint a víz gyógyító erővel bírt, és különösen a szembetegségeket enyhítette. A város lakói – katolikusok, reformátusok, ortodoxok egyaránt – rendszeresen zarándokoltak fel a meredek úton, hogy egy korsó vizet hazavigyenek belőle.
A történet érdekessége, hogy a püspökség soha nem nyilvánította hivatalos kegyhelynek, mégis a népi vallásosság egyik legerősebb pécsi jelensége lett. A forrás körül imák, fogadalmak, gyógyulást kérő kis szertartások zajlottak, és sokan állították, hogy a víz valóban segített.
A 19. század végére a város terjeszkedése miatt a forrás eltűnt, de a hagyomány tovább élt: a pécsiek még évtizedekig mesélték, hogyan vitték fel a beteg gyerekeket, vagy hogyan mosták meg a szemüket a „csodakút” vizével. A hely ma már nem látható, de a Tettye környékén idősek még mindig tudják, hol állt egykor.
Fotó: gorkatpecs.hu/Zichy Eszter
