Iparági és kulturális mérföldkőhöz érkezett a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya, amely a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, október 2-án egy rendkívül aktuális, a fenntarthatóságot és a pásztorhagyományokat ötvöző programsorozatnak ad otthont. Az esemény aktualitását az adja, hogy az UNESCO és a FAO 2026-ot a Pásztorok és Legelők Nemzetközi Évének nyilvánította, miközben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a fáslegelőt választotta az év élőhelytípusának. A pécsi rendezvény nemcsak a múlt emlékeit idézi fel, hanem bizonyítja: az egykori paraszti tudás kulcsfontosságú válaszokat ad a jelen klímaválságára.
A rendezvény tiszteleg a Néprajzi Osztály korábbi vezetője, Dr. Andrásfalvy Bertalan munkássága előtt is, akit az ártéri fokgazdálkodás elmélete révén a fás legelők egyik első hazai kutatójaként tart számon a tudomány.
Az est szakmai gerincét az „Emlékünk volt! Sumony és környékbeli legelők és pásztorvilág emlékei” című, 30 perces néprajzi rövidfilm bemutatója adja. A film bepillantást enged a 20. századi ormánsági pásztorvilágba, bemutatja a nők eddig háttérbe szorult szerepét a legelőgazdálkodásban, és elmeséli, hogyan vált egy sumonyi pásztorlegényből a Bakony-Balaton Örökös Pásztora.
A vetítést pódiumbeszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel, miközben Tuboly-Vincze Gabriella werkfotói a kulisszák mögötti munkafolyamatokba nyújtanak betekintést. Az autentikus hangulatról a Misina zenekar gondoskodik, felidézve a sumonyi neveltetésű Stanics Mihály dallamait, akinek repertoárját a dél-dunántúli pásztorhagyomány kiemelkedő zenei örökségeként tartják számon.
A múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött tárgyak ma teljesen új értelmezést kapnak. A tömeggyártott, eldobható eszközökkel szemben az egykori paraszti kultúra tárgyi környezetét a természetes anyaghasználat, a hosszú élettartam, az egyediség és az újrahasznosítás jellemezte.
Baranya vármegye fáslegelői Európa-szerte a természetközeli, biodiverzitást megőrző és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás mintaterületei. A múzeum célja rávilágítani arra, hogy a legeltetésre alapuló tájhasználat fenntartása a mai gazdálkodók felelőssége – a fogyasztók pedig azzal támogathatják ezt a küzdelmet, ha a fáslegelők értékes termékeit választják.
A rendezvény zárásaként a látogatók a gyakorlatban, az ízeken keresztül is megtapasztalhatják a fáslegelők fontosságát. A „zenés fáslegelő kóstolón” a Misina zenekar muzsikája mellett helyi termelők mutatkoznak be kiváló minőségű, fenntartható termékeikkel:
- Abaliget Garden Projects (Gergely Ancsa): Vadkörte és erdei gyümölcs alapú kézműves cider és perry (körtebor) kóstoló.
- Erdősmároki Kecskesajt (Ivanics Mihály): Tradicionális, tiszta legelőkről származó kézműves sajtkülönlegességek.
- Tejhely (Bachesz Viktor, Szilágy): A Zengő lábánál, ökológiai szemlélettel termelt, krémes és adalékmentes magyar tarka tejtermékek (túró, joghurtok és sajtok).
Részletes délutáni programmenet (Október 2.)
- 17:00–18:00 | Családi programok és tárlatvezetések
- Tárlatvezetés: Dr. Varga Anna vezetésével a múzeumi tárgyak és a tájhasználat világában.
- Interaktív játék: „Elveszett Bori bárány” társasjáték Morvai Anita koordinálásával.
- Ökológiai műhely: Játékos gyógynövényismertető Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka EU Éghajlati Paktum nagykövettel.
- Kézművesség: Az Öko-Kuckó Oktatóterem asztalánál a gyerekek fáslegelői állatfigurákat barkácsolhatnak.
- 18:00–19:30 | Filmbemutató és pódiumbeszélgetés
- Az „Emlékünk volt!” című film vetítése és beszélgetés a sumonyi szereplőkkel.
- 19:30–20:30 | Fáslegelők jelene: Zenés kóstoló
- Helyi cíderek, kecskesajtok és tejtermékek kóstolója népzenei kísérettel.
Főszervezők:Dr. Kurucz Réka (Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya) és Dr. Varga Anna (Cseh Tudományos Akadémia Botanikai Intézete).
Társszervező:Dr. Gaszler Péter (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportja)
Fotó: Pécsi Néprajzi Múzeum.
