Az évfordulók bűvöletében élni különleges látásmódot ad. Egy olyan gazdag egyházzenei múltú közösségben, mint a Pécsi Székesegyházé, szinte bármikor felbukkan egy kerek jubileum. Bár az utóbbi években lankadt a figyelmünk ezekre a mérföldkövekre, a dóm jelenlegi kiváló orgonaművésze, Kovács Szilárd Ferenc egy egészen váratlan, vizuális jellel hozta vissza a múltat: elődjét idéző szakállával azonnal összekötötte a jelent a XIX. század végével.
Pontosan 140 évvel ezelőtt, 1886-ban végzett a regensburgi egyházzenei főiskolán Eduard Jaksch, azaz Jaksch Ede (1863–1943). A korszakalkotó muzsikus egy évvel később, 1887-ben szegődött Pécsre, ahol egy megszakítással összesen 48 évig segítette a székesegyházi énekkar munkáját, and vált a zenei élet megkerülhetetlen oszlopává.
A történelmi folytonosság most szinte tapinthatóvá vált a dómban. Kovács Szilárd Ferenc fellépése, klasszikus eleganciája és fenséges arcszőrzete tökéletes hidat képez az egykori és a mai mester között. Erről a patinás viseletről az ember simán elképzeli, hogy viselője bármikor elővarázsol belőle egy vaskos orgonakíséret-kötetet.
A jelenlegi orgonaművész ezzel a múltat idéző kisugárzással kétségtelenül megnyitotta a Jaksch Ede-emlékévet. Az orgonapadon ülő művész ma nemcsak virtuóz játékával, de teljes lényével bizonyítja: a pécsi egyházzenei tradíciók és az egykori „ikertornyok” öröksége ma is él és inspirál.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye Facebook oldala.
