A Paksi Atomerőmű hűtési biztonsága érdekében megépített dunai fenékküszöb súlyos ökológiai változásokat indíthat el a folyón. Az Átlátszó feltárása szerint a meder kővel való lefedése és az áramlás lassulása negatívan érinti a fenéklakó fajokat és a halak vándorlását, ezért a szakértők egy hét kilométeres másodlagos csatorna kialakítását indítványozzák a negatív hatások ellensúlyozására.
Ökológiai kihívások a paksi Duna-szakaszon
A paksi fenékküszöb fölötti egy kilométeres Duna-szakaszon jelentős természeti állapotváltozás várható, és az áramlás lassulásának hatása akár öt kilométeres távolságban is érezhető lesz. Az építkezés során 57 500 négyzetméteren borították le kővel a természetes folyómedret, ami károsította a fenéklakó élőlényeket, és kedvez a helyükön megtelepedő idegenhonos fajoknak.
A fenékküszöb a halak mozgását is nehezíti: míg a nagyobb testű egyedek megfelelő vízsebességnél átjuthatnak a műtárgyon, a kisebb halak, az ivadékok és a fenéklakók számára ez komoly akadályt jelent. Emellett a nyári melegben a víz hőmérséklete is emelkedhet a duzzasztott szakasz fölött.
Mellékcsatorna mint mentőöv és a háttérben meghúzódó okok
A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a szakértők a jobb part mentén egy hét kilométeres mellékcsatorna létesítését javasolják, amely megfelelő élőhelyet biztosítana az áramláskedvelő fajoknak. A WWF Magyarország ugyanakkor a fenékküszöböt csak ideiglenes, vészhelyzeti megoldásnak tekinti.
Az építkezést a nyári rendkívül alacsony vízállás tette szükségessé, amely miatt a Paksi Atomerőmű áramtermelése drasztikusan lecsökkent, és a teljes leállás veszélye is felmerült. A vízügyi hatóságok most december közepére várják a végleges elkészülteket, miközben a környezetvédelmi engedélyezési eljárás még folyamatban van.
Forrás: GreenFo / Átlátszó Címlapfotó: MH 37 II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred / Átlátszó
