Generációk találkozása, élő zene, látványos színpadi világ és Madách örök érvényű üzenete várja a közönséget október 24-én a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán.
Különleges díszbemutatónak ad otthont 2026. október 24-én a Pécsi Nemzeti Színház. A „Magyar Tudomány Éve a színházban” program keretében színpadra állított produkció Madách Imre klasszikus művének gondolatait kortárs szemlélettel, egyedi rendezői koncepcióval és látványvilággal értelmezi újra.
Fejes Szabolcs rendezésében a történet nem csupán filozófiai költeményként jelenik meg, hanem olyan emberi kísérletként, amely újra és újra felteszi ugyanazt a kérdést: van-e értelme hinni, szeretni és küzdeni egy tökéletlen világban? Az előadás ennek a dilemmának nem történelmi tablóját mutatja meg, hanem a jelenhez szóló, élő válaszlehetőségeket keresi.
Az előadás egyik legizgalmasabb sajátossága a három generáció együttes színpadi jelenléte. A fiatal, közép- és idősebb színészek nem csupán karaktereket alakítanak, hanem eltérő életkorokat, tapasztalatokat és nézőpontokat is képviselnek. Ádám figurája így a kollektív emberi tudat megtestesítőjévé válik, amely generációról generációra öröklődik tovább. Éva az élethez való ragaszkodást, a szeretetet és a jövőbe vetett hitet jeleníti meg, míg Lucifer az egyetlen állandó szereplőként kívül marad az időn és a változáson.
A főbb szerepekben Stauróczky Éva, Bayer Fruzsina, Stubendek Katalin, Balaskó Bence, Józsa Richárd, Laklóth Aladár Jászai Mari-díjas színművész és Köles Ferenc Jászai Mari-díjas színművész látható. Az előadás zenei világát Mester Dávid zeneszerző alkotta meg, amely az élőzene és az elektronikus hangzások izgalmas ötvözetére épül.
A produkció különleges atmoszférájához a Pécsi Művészeti Középiskola táncművész növendékei is hozzájárulnak. A táncosok az emberi történelem, a közösség és az ösztönök erejét jelenítik meg, amely egyszerre emelheti vagy sodorhatja magával az embert.
Az alkotók szerint az előadás központi gondolata, hogy az emberi gyarlóságok és bukások között létezik egy érték, amely nemzedékről nemzedékre tovább öröklődik: a szerelem. Ez az erő képes minden korszak romjain újra megszületni, és reményt adni arra, hogy érdemes tovább küzdeni és bízni a jövőben.
Fotó: Pécsi Nemzeti Színház anno 1895
