Pécsi Nemzeti Színház

1950-ben március 15-e egészen mást jelentett a hivatalos propaganda számára, mint 1848 hőseinek emlékezete. A pécsi ünnepségeken a szabadságharc örökségét a szocializmus építésével, a Szovjetunió dicsőítésével és Rákosi Mátyás kultuszával kapcsolták össze. Sztálin táviratban köszöntötte a magyar népet, miközben a város vezetői új utcanévjavaslatokról döntöttek. A korabeli Dunántúli Napló tudósításai ma már különös kordokumentumként mutatják…

1950. márciusában a Dunántúli Napló hasábjain a szovjet választások nem egyszerű politikai eseményként, hanem valóságos népünnepélyeként jelentek meg. A korabeli tudósítások Sztálin iránti határtalan szeretetről, példátlan egyöntetűségről és a szocialista demokrácia diadaláról áradoztak. Eközben a pécsi Nemzeti Színházban Csajkovszkij művei és politikai üzenetekkel átszőtt darabok kerültek színpadra, vidéken pedig egészen másfajta színházi élmény született. Besencén…

Rákosi Mátyás magasztalása, a pécsi színház vitákat kiváltó előadása és Csorba Győző éles hangú kritikája – egyetlen korabeli újság néhány napjának hírei is sokat elárulnak a diktatúra mindennapjairól. Ezúttal is korabeli sajtóbeszámolókon keresztül idézzük fel, hogyan fonódott össze a politikai propaganda, a kulturális élet és a pécsi közélet az ötvenes évek elején. Dr. Vargha Dezső…