A mesterséges intelligencia és a precíz geográfiai adatok ötvözésével dolgoztak ki úttörő tájrekonstrukciós módszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szakemberei. A Land folyóiratban megjelent kutatás bebizonyította, hogy a megfelelő szakmai kontrollal és történeti forrásokkal – például az első katonai felmérés térképeivel és pollenadatokkal – irányított algoritmusok képesek elkerülni a történelmiatlan sablonokat, és valós tudományos vizualizációkat tudnak létrehozni az Alföld elmúlt évszázadairól.
Adatból tájkép: Hogyan kerülhetők el az MI-sablonok?
A kutatás alapvető felismerése az volt, hogy a puszta szöveges utasításokra (promptokra) épülő képgenerálás tudományosan megbízhatatlan eredményeket szül. Ha egy szoftver csupán annyit kap parancsba, hogy rajzoljon meg egy „középkori alföldi mocsarat”, az algoritmus saját ötletei alapján hoz létre egy látványosnak tűnő, ám geológiai és ökológiai szempontból hibás képet, amely nem veszi figyelembe a folyók kanyargási dinamikáját vagy a helyi növénytakarót.
Ennek kiküszöbölésére az ELTE Természettudományi Karának Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke egy olyan integrált módszertant alkalmazott, amelyben a generálás alapját valós adatok adták:
- Térképészeti alapok: A Kárpát-medence 18. század végén készült első katonai felmérésének térképei, amelyek még a nagy 19. századi folyószabályozások előtti, természetes vízhálózatot és mocsárvilágot rögzítették.
- Tudományos finomítás: 19. századi növénytani adatok, valamint paleobotanikai vizsgálatok (pollenelemzések és makrofosszíliák).
- Vizuális referenciák: Valós tájakról és modern drónfelvételekről vett minták.
A „Múltból a jövőbe” projekt
A folyamatos szakmai felügyelet mellett létrehozott képek – mint például a Közép-Tisza kanyarulatait vagy az alföldi ártéren legelésző kihalt őstulokcsordát ábrázoló vizualizációk – nem a múlt tökéletes fotóiként, hanem tudományos hitelességű modellként értelmezendők.
A módszer sikerére építve a tanszék elindította a „Múltból a jövőbe” elnevezésű tudománykommunikációs projektet, amely a Kárpát-medence 30 ezer éves környezettörténetét tárja a nagyközönség elé a jégkorszaktól egészen a modern kori kihívásokig. Az eljárás a jövőben nemcsak a múlt megértésében, hanem a természetvédelmi tervezésben, például a vizes élőhelyek helyreállításának modellezésében is kulcsszerepet kaphat.
Forrás:Múlt-kor / ELTE Címlapfotó: Múlt-kor / ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
