December 24-e már idén hivatalos munkaszüneti nap lesz, így az eredetileg december 12-re tervezett szombati munkanapot sem kell megtartani. A változás azonban nem jelenti azt, hogy szenteste mindenki otthon maradhat: a Szociális és Családügyi Minisztérium előzetes becslése szerint 1,5–1,7 millió munkavállaló végezhet munkát ezen a napon.
Elmarad a december 12-i munkanap
Az Országgyűlés november 3-án, 193 igen szavazattal fogadta el december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását. Ezzel a szenteste a korábbi, áthelyezett pihenőnap helyett önálló munkaszüneti nappá válik.
Az eredeti munkarend szerint a december 24-i pihenőnapot december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Az új szabályozás miatt erre már nem lesz szükség.
A Szociális és Családügyi Minisztérium az Economxnak megerősítette, hogy december 24-ét már ettől az évtől nem kell ledolgozni december 12-én. A változás az általános munkarendben foglalkoztatottakat érinti; az eltérő beosztásban dolgozóknál továbbra is az adott munkakörre és foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok érvényesek.
Akár 1,7 millióan is dolgozhatnak szenteste
A munkaszüneti nap bevezetése nem jelenti azt, hogy minden ágazatban leáll a munka. A minisztérium előzetes szakértői becslése alapján december 24-én 1,5–1,7 millió munkavállaló végezhet munkát.
Az érintettek között lehetnek az egészségügyi és szociális területen dolgozók, a mentők, a rendőrök és a tűzoltók, valamint a közlekedésben, a közszolgáltatásokban, a vendéglátásban, a logisztikában és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak.
A tárca tájékoztatása szerint a becslés elkészítésekor a műszakbeosztásokat, a szabadságokat és a betegségek miatti távolléteket is figyelembe vették.
A boltok főszabály szerint zárva tartanak
A kereskedelemben is jelentős változás lép életbe: főszabály szerint december 24-én egész nap zárva kell tartaniuk az üzleteknek. Vannak azonban kivételek, többek között a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, valamint a benzinkutak.
A gazdasági hatásokról még nincs pontos adat
A munkaszüneti nap gazdasági következményeiről eltérő vélemények jelentek meg. Korábbi munkáltatói becslések akár 90 milliárd forintos gazdasági veszteséget is valószínűsítettek, míg az Országos Kereskedelmi Szövetség nem számít jelentős bevételkiesésre, arra hivatkozva, hogy a vásárlások más napokra tevődhetnek át.
Az Economx megkérdezte a minisztériumot arról is, mekkora többletköltséget jelenthet a munkáltatóknak és az állami intézményeknek az új szabályozás, különösen a bérek, a pótlékok és a működés szempontjából. A tárca azonban nem közölt számszerű adatokat.
A minisztérium ugyanakkor tájékoztatást ígért a munkáltatóknak a munkaidőkeret és az elszámolási időszak kezeléséről. Ezek a szabályok az eltérő munkarendekben dolgozók munkaidejének nyilvántartását és elszámolását érintik.
Forrás: Economx,
Címlapkép: Getty Images – Peter Steffen / picture alliance.
