Akár 180 millió dollárért is gazdára találhat Vincent van Gogh egyik festménye, a Virágzó gesztenyefák (Chataigniers en fleurs), az aukciót azonban történelmi tulajdonjogi vita árnyékolja be. Egy amerikai család leszármazottai szerint a művet 1936-ban a náci rezsim nyomására kellett eladniuk, ezért azt szeretnék, ha az árverést egyelőre nem tartanák meg.
A család szerint kényszerű eladás történt
A festményt Van Gogh 1890-ben készítette a Párizs közelében fekvő Auvers-sur-Oise-ban. A művet 1909-ben vásárolta meg Samuel Fischer, a német S. Fischer Verlag kiadó alapítója. Fischer 1934-ben bekövetkezett halála után a család tulajdonában maradt az alkotás.
A náci hatalomátvételt követően azonban a család egyre nehezebb helyzetbe került. A kiadóhoz kötődő szerzőket cenzúra és publikációs tilalmak sújtották, Fischer veje, Gottfried Bermann Fischer pedig Bécsbe kényszerült költözni.
A család a festményt és két Paul Cézanne-alkotást az 1930-as évek elején egy amszterdami műkereskedőnél, Walter Feilchenfeldtnél helyezte letétbe. A leszármazottak jogi képviselője, Gunnar Schnabel szerint a Van Gogh-művet három hónappal azután értékesítették, hogy a család Berlinből Bécsbe távozott.
A család álláspontja szerint az eladásra a náci üldöztetés és a vagyon kivitelét korlátozó intézkedések miatt került sor. A képviselő arra is hivatkozott, hogy a családnak úgynevezett birodalmi menekülési adót kellett fizetnie, amely a vagyon külföldre vitelét nehezítette.
A Sotheby’s szerint eddig nem bizonyított a kényszer
A festmény jelenleg a Sotheby’s New York-i aukciósház értékesítési terveiben szerepel. A várakozások szerint az alkotás körülbelül 180 millió dollárért, vagyis mintegy 718 millió lengyel złotyért kelhetne el. Ezzel az őszi aukciós szezon egyik legértékesebb műtárgya lehetne.
A leszármazottak jogi képviselője azt kérte az aukciósháztól, hogy mindaddig ne tartsák meg az árverést, amíg nem tisztázzák kétséget kizáróan, milyen körülmények között történt az 1936-os eladás. A család a műtárgyak náci üldöztetés idején történt értékesítésére vonatkozó, 1998-as washingtoni alapelvek szellemében keresne méltányos megoldást.
A Sotheby’s közölte: tudomásuk van a Fischer család képviselői által felvetett aggályokról, és egyeztetnek velük a festmény történetéről. Az aukciósház szerint eddigi kutatásaik nem támasztották alá, hogy a művet kényszer hatására adták volna el, ugyanakkor nyitottak a családdal folytatott érdemi párbeszédre.
A háború előtti műkereskedelem öröksége
A második világháború után Gottfried Bermann Fischer kártérítést próbált szerezni a család elkobzott vagyonáért. A festmény eladásával kapcsolatban azonban nehézséget jelentett, hogy az 1936-ban még nem náci megszállás alatt álló Hollandiában történt.
Az elmúlt években több, a náci üldöztetéshez kapcsolódó műtárgytulajdonosi vita zárult megállapodással. A Van Gogh-festmény ügyében egyelőre nem született végleges döntés, és az aukciósház sem közölte, hogy az árverést az eredeti tervek szerint megtartják-e.
A Virágzó gesztenyefák az 1960-as évektől a Blaquier–Arrieta-gyűjtemény része volt, amelyet argentin műgyűjtők, Carlos Pedro Blaquier és Nelly Arrieta de Blaquier alakítottak ki. A festményt korábban mintegy hat évtizeden át nem mutatták be nyilvánosan.
Forrás: Onet,pl
Címlapfotó: Lev Radin / Zuma Press / Forum
