Magyarország az űriparban elsősorban speciális technológiai fejlesztésekkel, megbízható beszállítói képességekkel és nemzetközi együttműködésekkel erősítheti pozícióját. A hazai lehetőségekről a Portfolio Deep Tech 2026 konferenciájának egyik panelbeszélgetésén cseréltek véleményt az ágazat szakemberei. Egyetértettek abban, hogy a pénzügyi források mellett a tudás, a jól szervezett csapatok és az első sikeres küldetések során megszerezhető szakmai bizalom is meghatározó.
Az első sikeres küldetés teremtheti meg a bizalmat
Szabó András, az iData Kft. társalapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy az űripar egyik legnagyobb belépési akadálya a korábbi repülési tapasztalat hiánya. A megrendelők ugyanis elsősorban olyan eszközöket keresnek, amelyek már bizonyítottak a gyakorlatban.
A magyar fejlesztések számára ezért kulcsfontosságú lehet egy olyan partner megtalálása, amely vállalja az első, még referenciával nem rendelkező technológiák kipróbálásának kockázatát. Egy sikeres küldetés később újabb megrendelésekhez nyithat utat.
Szabó szerint Magyarországon rendelkezésre áll a szükséges mérnöki tehetség. A hazai szakemberek egyik erőssége, hogy képesek a szigorú műszaki követelményekhez alkalmazkodni, miközben kreatív, szokatlan megoldásokat is keresnek. Ez különösen értékes lehet egy olyan ágazatban, ahol a bürokratikus előírások és a magas biztonsági követelmények egyszerre vannak jelen.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában a tőke nem garantálja a sikert. A megfelelő szakértelem, a vállalati kultúra és a jó irányítás egyaránt elengedhetetlen.
Nemzetközi partnerek nélkül nincs önálló magyar űripar
Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója szerint a hazai űripar számára a stabil beszállítói képességek kialakítása és a bizonyos területeken önállóan is hasznosítható tudás megszerzése lehet a járható út.
A stratégiai önállóság azonban nem jelenthet teljes önellátást. Az űreszközök pályára állításához és a célba juttatáshoz Magyarországnak továbbra is szüksége lesz külföldi partnerekre.
Pacher egy holdi küldetés példájával érzékeltette az együttműködés jelentőségét: a partner biztosíthatja a leszállóegységet, a rakétás indítást és a kommunikációt, miközben a magyar vállalkozás a saját műszerének fejlesztésére összpontosíthat.
A szakember a társadalmi ismertséget is fontosnak nevezte. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a mindennapokban használt szolgáltatások, például a műholdas navigáció, szintén az űrtevékenység eredményei. Kapu Tibor űrrepülése ezért nemcsak az ágazat ismertségét növelheti, hanem a fiatalok pályaválasztására is hatással lehet.
A fiatal mérnökök jelenthetik a jövő alapját
Pfaff Norbert, a BME Suborbitals elnöke a speciális műszaki tudás és a nemzetközi tapasztalatok megszerzését emelte ki. Egyes külföldi egyetemi rakétacsapatok már évtizedek óta működnek, így jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amelyből a magyar hallgatók is sokat tanulhatnak.
A BME Suborbitals mintegy 130 fős csapatába évente több mint 100–150 jelentkező érdeklődik. Pfaff szerint az űripar növekvő népszerűsége megkönnyíti a fiatalok megszólítását és a vállalati együttműködések kialakítását is.
A nemzetközi rakétaversenyeken ráadásul nem kizárólag a műszaki teljesítményt értékelik: a csapatok szervezettsége és működése szintén fontos szempont. A magyar hallgatók ezen a területen is jó eredményeket értek el.
Pfaff a hazai lehetőségeket elsősorban kisebb, jól körülhatárolt technológiai fejlesztésekben látja. Ezekkel a magyar vállalkozások később akár magánűrállomások vagy holdbázisok beszállítóivá is válhatnak.
A konferencia résztvevőinek megállapításai alapján a magyar űripar előtt tehát nem feltétlenül az a legfontosabb cél, hogy minden technológiát önállóan fejlesszen ki. Sokkal inkább az, hogy megtalálja azokat a területeket, ahol a hazai mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes, és megbízható partnerként tud bekapcsolódni a világűr kutatásába és hasznosításába.
