A biodiverzitás-krízis és az emberi eredetű szennyezés állt a fókuszában a 15. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciának, ahol a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatársai is részt vettek. A szakemberek a dél-dunántúli lepkekutatások izgalmas eredményeit, köztük a fokozottan védett magyar tarkabagoly megmentéséért végzett vizsgálatokat mutatták be a szakmai közönségnek.
Fókuszban a biodiverzitás-krízis
A Magyar Biológiai Társaság a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal és a Debreceni Egyetemmel együttműködésben idén októberben immár tizenötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciát (MTBK). A rendezvény központi témája a biodiverzitás-krízis egyik ritkábban vizsgált, ám annál súlyosabb oka: az emberi eredetű szennyezés volt. A hagyományokhoz híven azonban a fókuszponton túl a természetvédelmi biológia minden szegmenséből fogadtak előadásokat és posztereket.
Lepkemonitoring Dél-Dunántúlon
A konferencián a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársa is részt vett, akik a DDNPI működési területén zajló lepkészeti kutatásokról készítettek részletes poszter-prezentációt. Az anyag röviden bemutatta az Igazgatóság területi elhelyezkedését, valamint a Magyar LepkeMonitoring Hálózat részeként folyó, úgynevezett transzekt menti (vonalmenti) felmérés módszertanát és eddigi eredményeit.
A Szársomlyó különleges lakója
A bemutató kiemelt figyelmet szentelt a régió egyik legkülönlegesebb rovarfajának, a fokozottan védett magyar tarkabagolynak (Polymixis rufocincta isolata). A szakemberek ismertették azt a speciális, jelölés-visszafogásos vizsgálatot, amelyet a faj megóvása és állományának felmérése érdekében végeznek a Szársomlyó meredek, sziklagyeppel borított déli oldalán. A kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben is megőrizhessük a hazai természeti örökség e ritka képviselőjét.
Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Címlapfotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Illusztráció)
