Emberi kemencéknek nézték a 400 ezer éves dél-afrikai termeszvárakat

Akár a 400 ezer éves kort is elérhetik azok a rendkívül jó állapotban megőrződött ősi termeszvárak, amelyeket a dél-afrikai Calitzdorp közelében fedeztek fel a Fokvárosi Egyetem kutatói. A különleges, csőszerű építményeket korábban az emberi jelenlét nyomainak, régi kemencéknek hitték, ám a modern CT-vizsgálatok és izotópos elemzések bebizonyították, hogy egy eddig ismeretlen kihalt rovarfaj összetett fészkeiről van szó.

Emberi kemencék helyett rovarépítészet

A dél-afrikai Kis-Karoo félsivatagos vidékén elterülő Calitzdorp közelében nyolc ősi fészket tártak fel a Fokvárosi Egyetem szakemberei. A csőszerű képződményekre először a 2000-es évek elején bukkant rá egy helyi művész, aki azt feltételezte, hogy a terület korábbi emberi lakói által használt kemencék maradványait találta meg. A 2021-ben indult alapos vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a nagyjából egy méter mély és 65 centiméter széles fészkek a termeszek művei.

A leletek belső szerkezete elképesztő hasonlóságot és rendszerezettséget mutat: a vastag külső falak egy központi üreget vesznek körül, a falakon belül pedig járatok és lapos kamrák összefüggő hálózata húzódik. A kutatók komputertotomográfiás (CT) eljárással térképezték fel a fészkek szerkezetét, és megállapították, hogy a járatok olyan jellegzetes mintázatot alkotnak, amilyet korábban még sehol máshol nem figyeltek meg.

Ásványi konzerválás a száraz talajban

Mivel a rovarok szerves maradványai az évszázadok során lebomlottak, a lelet a fosszilizálódott életnyomok kategóriájába (ichnológia) tartozik. A szakértők a nyomokat új ichnonembe és ichnofajba sorolták, amely a Columnanidus calitzdorpensis nevet kapta.

Az urán-hélium és radiometrikus kormeghatározás alapján a fészkek 323–401 ezer évvel ezelőtt keletkeztek. Különlegességük, hogy megmaradásukhoz maguk az építők is hozzájárultak: a termeszek élettevékenysége és a talajvíz felhalmozódása révén kalcium-karbonát gyűlt fel a felhasznált homokban. Az összecementálódott anyag így azután is megtartotta a fészkek merev formáját, hogy az állatok elhagyták a kolóniát.

A kutatócsoport a jövőben Dél-Afrika más régióiban is tervezi a megkövesedett fészkek felkutatását, mivel ezek nemcsak a rovarok evolúciós történetéről, hanem a korabeli klímáról és talajviszonyokról is értékes információkkal szolgálnak.

Forrás: National Geographic Magyarország / Phys.org Címlapfotó: Robert Muir / NG

Vélemény, hozzászólás?