A mérések kezdete óta nem fordult elő ilyen korán a sarkvidéki hideg levegőt a magas légkörben körbezáró poláris örvény jelentős meggyengülése. A rendkívüli légköri folyamat Európa időjárására is hatással lehet: a következő hetekben akár fagyos, száraz légtömegek is elérhetik a kontinenst, Magyarországon azonban egyelőre nem lehet biztosan megjósolni, milyen következményekkel jár majd a változás.
Több mint két héttel korábban következett be a rekord
A poláris örvény, angol nevén polar vortex, a sztratoszférában, nagyjából 10 és 50 kilométeres magasságban kialakuló erős szélrendszer, amely télen a sarkvidék fölött tartja a rendkívül hideg levegőt. A mostani esemény során a légköri szelek megszokott nyugati irányú áramlása megfordult.
Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ 1958-ig visszanyúló adatai szerint ilyen korai fordulatra korábban nem volt példa. Az eddigi legkorábbi hasonló eseményt november 28-án jegyezték fel, először 1968-ban, majd 2025-ben. A mostani folyamat több mint két héttel előzte meg ezt a dátumot.
A változást úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés idézte elő, amelynek során rövid idő alatt jelentősen megemelkedik a sztratoszféra hőmérséklete, és meggyengülhet a poláris örvény.
Európában is megjelenhet a sarkvidéki hideg
A poláris örvény gyengülése vagy szétesése lehetővé teheti, hogy a sarkvidéki légtömegek délebbre húzódjanak. Az ilyen folyamatok Európában, Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában is rendkívül hideg, száraz időjárást idézhetnek elő.
Hasonló légköri helyzet állt a 2018 elején Közép- és Nyugat-Európát megbénító hideghullám hátterében. Az északi térségekben a csapadékhiány is problémát okozhat, különösen a mezőgazdaság és a víztározók számára, amelyeknek a száraz nyári időszak után jelentős vízutánpótlásra lenne szükségük.
A mostani helyzetet az is különlegessé teszi, hogy a rendkívül korai légköri változás egybeesik az erős El Niño időszakával és a globális hőmérsékleti rekordokkal. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a pontos következményeket egyelőre nehéz előre jelezni.
A tél további alakulása is bizonytalan
Scott Osprey, az Oxfordi Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ kutatója szerint a tél elején dél felé induló sarkvidéki levegő még nem olyan hideg, mint a későbbi hónapokban érkező légtömegek. Ennek ellenére a következő hetekben kialakulhatnak a havazásnak kedvező feltételek, egy újabb sztratoszférikus felmelegedés pedig további változásokat idézhet elő.
Regan Mudhar, a Lausanne-i Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a poláris örvény változásainak hatásai fokozatosan bontakozhatnak ki. A folyamatok rendszerint december végén vagy január elején érik el a legerősebb hatásukat, és akár hetekig, hónapokig is befolyásolhatják az időjárást.
Magyarországon is jöhet fagyos idő?
A Kárpát-medence időjárása elsősorban attól függ, hogy kialakul-e tartós légköri blokkoló anticiklon, és ha igen, hol helyezkedik el. Amennyiben Észak- vagy Északkelet-Európa fölött épül ki ilyen magas nyomású légköri képződmény, a keleti, északkeleti áramlás sarkvidéki eredetű, hideg és száraz levegőt hozhat Magyarországra is.
Ha azonban a blokkoló anticiklon más térségben alakul ki, vagy gyorsan feloszlik, a mostani sztratoszférikus változás hazánkban akár alig érzékelhető időjárási hatással is járhat.
A rendkívüli korai esemény tehát önmagában még nem jelenti azt, hogy Magyarországra biztosan kemény tél vagy bénító fagyok várnak. A következő hetek légköri folyamatai döntik majd el, hogy a sarkvidéki hideg valóban eljut-e a Kárpát-medencébe.
Címlapfotó: Getty Images/Scott Olson
