Évente több mint 1,5 milliárd tonnával csökkenhetne a kibocsátás a hulladék visszaszorításával

A hulladék mennyiségének mérséklése, az alapanyagok takarékosabb felhasználása és az újrahasznosítás fejlesztése együttesen jelentős klímavédelmi eredményt hozhat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint ezek az intézkedések 2035-re évente több mint 1,5 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást takaríthatnának meg. A legnagyobb lehetőség nem is a hulladék kezelésében, hanem annak megelőzésében és az anyagfelhasználás hatékonyabbá tételében rejlik.

Évente milliárd tonnányi hulladék keletkezik

A világon évente mintegy 2,6 milliárd tonna települési hulladék keletkezik. A mennyiség a jelenlegi gyakorlat folytatása esetén 2050-ig akár 60–65 százalékkal is növekedhet. A begyűjtés és a feldolgozás azonban sok országban ma sem megoldott megfelelően: a hulladék jelentős része ellenőrizetlen lerakókba kerül, vagy egyáltalán nem jut el a kezelőrendszerekbe.

A hulladéklerakás és -kezelés a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 4 százalékáért felel. Különösen jelentős a metán szerepe, amely rövidebb ideig marad a légkörben, mint a szén-dioxid, de jóval erősebb felmelegítő hatású. A hulladékszektor kibocsátásának nagyjából 85 százaléka ebből a gázból származik.

A legnagyobb eredményt a hulladék megelőzése hozhatja

Az IEA három fő területen lát jelentős kibocsátáscsökkentési lehetőséget. A legnagyobb megtakarítás az anyagfelhasználás hatékonyabbá tételéből és a hulladék keletkezésének megelőzéséből származhat: ez önmagában évente mintegy 0,7 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű megtakarítást jelenthet.

A cél már a tervezésnél kevesebb alapanyag felhasználása, a tartósabb termékek előállítása, a javíthatóság biztosítása és az élettartam meghosszabbítása. Az építőiparban például jelentős eredményt hozhat a meglévő épületszerkezetek megtartása és újrahasznosítása a teljes bontás helyett.

A második fontos terület a gyűjtés, a válogatás és az újrahasznosítás fejlesztése. Ez legalább évi 0,4 milliárd tonnával mérsékelheti a kibocsátást. Különösen a műanyagok esetében van nagy tartalék: világszerte az életciklusuk végére ért műanyagoknak csak mintegy 15 százalékából készül ténylegesen új műanyag.

A biogáz is fontos szerepet kaphat

A harmadik terület a megmaradó, más módon már nem hasznosítható hulladék energetikai felhasználása. Az IEA legalább évi 0,6 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű megtakarítással számol ezen a területen.

A jelentés különösen a szerves hulladékból előállított biogáz és biometán szerepét emeli ki. Ezek termelése 2035-re akár a jelenlegi négyszeresére is növekedhet. A biogáz egyszerre mérsékelheti a hulladéklerakókban keletkező metán mennyiségét, és kiválthatja a fosszilis energiahordozók egy részét.

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a biogázüzemek metánszivárgása jelentősen ronthatja a klímavédelmi eredményt. Ezért a technológia csak megfelelő ellenőrzés és szivárgáscsökkentő intézkedések mellett jelent valódi előrelépést.

Magyarország számára is fontosak a célok

A jelentés nem tartalmaz külön Magyarországra vonatkozó elemzést, megállapításai azonban hazánk számára is relevánsak. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2035-re a települési hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, a lerakókba kerülő mennyiséget pedig legfeljebb 10 százalékra kell csökkenteni.

Ehhez nemcsak a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás fejlesztésére van szükség, hanem a szerves hulladék elkülönített kezelésére és a lerakógáz minél teljesebb befogására is. Az IEA arra is felhívja a figyelmet, hogy a beruházások mellett a rendszerek hosszú távú, folyamatos működtetését is biztosítani kell.

Nem minden újrahasznosítás jelent automatikusan klímavédelmi előnyt

A jelentés fontos különbségekre is rámutat. A műanyagok elégetése például jelentős szén-dioxid-kibocsátással járhat, a kémiai újrahasznosítás pedig energiaigényesebb lehet a mechanikai eljárásoknál. A biogáz előnyei szintén csökkenhetnek, ha a termelés során jelentős mennyiségű metán szivárog el.

Az IEA ezért egyértelmű sorrendet javasol: elsőként a hulladék keletkezését kell megelőzni és az anyagfelhasználást hatékonyabbá tenni, ezt követheti a gyűjtés és az újrahasznosítás fejlesztése, végül pedig a valóban megmaradó hulladék energetikai hasznosítása.

A több mint 1,5 milliárd tonnás éves megtakarítás az ügynökség nettó zéró kibocsátási forgatókönyvében szereplő lehetőség, nem pedig a jelenlegi intézkedések mellett várható eredmény. Megvalósulása elsősorban a kormányok szabályozási, finanszírozási és beruházási döntésein múlik.

Forrás: Don’t Waste It
Címlapkép: Don’t Waste It