Tizenöt év régészeti kutatásainak eredményeit foglalja össze a kecskeméti Katona József Múzeum új, 840 oldalas tanulmánykötete. A Synergia I. című kiadvány a Duna–Tisza köze középkori településeinek, mindennapi életének és tárgyi emlékeinek eddig kevéssé ismert részleteibe enged betekintést. A bemutatott leletek között különleges pénzérmék, ötvöseszközök és ritka katonai felszerelések is szerepelnek.
Tizenöt év régészeti munkája egy kötetben
A Pánya István és Rácz Bernát szerkesztésében megjelent Synergia I. – A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Kecskeméti Középkorász Műhely évkönyve című kiadvány többféle kutatási módszer eredményeit egyesíti. A hagyományos régészeti feltárások mellett levéltári források, fémkeresős terepbejárások és modern geofizikai vizsgálatok adatai is helyet kaptak benne.
A 840 oldalas, részben angol nyelvű tanulmánykötet nem csupán egyes leleteket mutat be, hanem a középkori településhálózat fejlődését és annak pusztulását is igyekszik rekonstruálni.
558 pénzérme került elő Madaras közelében
A kötet egyik kiemelkedő témája a dél-magyarországi Madaras térségében feltárt középkori éremlelet. A 2022-ben megkezdett közösségi régészeti kutatást 2023-ban hitelesítő ásatás követte, amelynek során összesen 558 pénzérmét találtak egy mezőgazdasági művelés által bolygatott területen.
A leletegyüttes 541 anonim magyar denárból és 17, a mai Ausztria területén vert, friesachi típusú érméből áll. A numizmatikai vizsgálatok szerint a pénzeket valószínűleg III. Béla király uralkodása idején, vagyis 1172 és 1196 között rejthették el.
A felfedezés Bács-Kiskun vármegye eddigi legnagyobb ilyen típusú éremlelete. Különös jelentőségét az is adja, hogy korábban ismeretlen éremváltozatokkal gazdagította a magyar pénztörténetet.
Egy középkori ötvös mindennapjai
A kötet egy másik tanulmánya a Nemesnádudvar közelében, a Klösterle nevű lelőhelyen előkerült 24 darabos eszközegyüttest dolgozza fel. A feltételezések szerint a területen a 11. és a 13. század között létezhetett település.
A megtalált tárgyak között domborítószerszámok, prések és öntéshez használt kellékek is vannak. Ezek arra utalnak, hogy a környéken fémművességgel foglalkozó mesterember dolgozhatott, aki feltehetően ruházati kiegészítőket és vallási tárgyakat készített a vidéki lakosság számára.
Az eszközök ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják egy állandó műhely működését. A leletek mégis ritka betekintést nyújtanak abba, hogyan zajlott a fémmegmunkálás a nagyobb középkori városokon kívül. A település a kutatók feltételezése szerint az 1241–1242-es tatárjárás idején pusztulhatott el.
Fegyverek és a tatárjárás pusztítása
A tanulmánykötet a középkori hadviselés emlékeivel is foglalkozik. A szerzők többek között csillag alakú buzogányokat, valamint az Orbágyszentgyörgy középkori falujában talált ritka ceremoniális számszeríjhegyet elemeznek.
Külön tanulmány vizsgálja a mongol hadsereg alföldi fosztogatásait. A régészeti leletek és az írott történeti források összevetésével a kutatók az elhagyott települések, a lerombolt templomok és az elrejtett értéktárgyak segítségével igyekeztek feltérképezni a tatárjárás pusztításának mértékét.
A Synergia I. így nemcsak különleges régészeti felfedezéseket tesz hozzáférhetővé, hanem a középkori Magyarország egy kevésbé ismert térségének történetét is új megvilágításba helyezi.
Forrás: Múlt-kor
Címlapfotó: Katona József Múzeum (KKJM)
