F. Romhányi Beatrix vezetésével magyar, cseh és lengyel kutatók vizsgálhatják Kelet-Közép-Európa történelmi fejlődését a 14. és a 18. század között. A hatéves, mintegy 10 millió eurós nemzetközi projekt azt kutatja, hogyan vált a korábban Európa gazdasági, politikai és kulturális hálózataiba szervesen bekapcsolódó térség a 18. század végére félperifériává.
Jelentős magyar tudományos siker született az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos Synergy Grant pályázatán. F. Romhányi Beatrix, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Régészeti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa két külföldi kutatóval közösen nyert támogatást egy nagyszabású történeti kutatási program megvalósítására.
A hatéves projekt az EDGE – The Experience of Diversity as the Genesis of East-Central Europe (14th–18th centuries) – címet viseli. A kutatás középpontjában Kelet-Közép-Európa 14–18. század közötti fejlődése áll, különös tekintettel arra, miként alakult át a térség helyzete az európai gazdasági, politikai, vallási és kulturális kapcsolatrendszerekben.
Nem a sokszínűség, hanem a történelmi változások lehettek a kulcs
A hagyományos történeti magyarázatok Kelet-Közép-Európa lemaradását gyakran a későbbi modernizációval, a gyengébb városhálózattal, a politikai széttagoltsággal és a nyugat-európaitól eltérő fejlődési pályával hozzák összefüggésbe.
Az EDGE kutatói azonban más megközelítést alkalmaznak. Kiinduló feltevésük szerint a térség etnikai, nyelvi, vallási és intézményi sokfélesége hosszú időn keresztül nem hátrányt, hanem éppen alkalmazkodóképességet, társadalmi ellenálló képességet és intézményi megújulást eredményezhetett.
A kutatás egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen történelmi folyamatok vezettek ahhoz, hogy ez a korábban szervesen az európai kapcsolatrendszerbe illeszkedő régió a 18. század végére félperifériás helyzetbe került.
Harmincezer plébánia történetét dolgozzák fel
A nemzetközi kutatócsoport egyik újdonsága, hogy a történeti összehasonlítás alapegységévé a plébániákat, illetve más felekezetek hasonló helyi intézményeit teszi.
Ezek a közösségek a középkortól kezdve nemcsak vallási, hanem társadalmi, gazdasági és igazgatási feladatokat is elláttak. Hálózatuk vizsgálatával a kutatók a népesség eloszlásáról, az oktatásról, az adóztatásról, a kereskedelemről, valamint a települések és intézmények egymáshoz való viszonyáról is képet kaphatnak.
A program mintegy 30 ezer plébánia és hasonló helyi intézményi egység adatait dolgozza fel. A vizsgálat elsősorban a történelmi Magyarországra, Csehországra és a lengyel–litván térségre összpontosít, de a szomszédos régiókat is érinti.
A kutatók egy többnyelvű, nemzetközi történeti adatmodellt hoznak létre, amelyet térinformatikai és statisztikai módszerekkel elemeznek. Így rekonstruálhatják a városok, mezővárosok, falvak és egyházi központok egykori intézményi kapcsolatait és hierarchiáját.
Az oszmán terjeszkedés és a Habsburg központosítás hatásait is vizsgálják
A projekt két fontos történeti feltevést tesztel. Az egyik szerint Kelet-Közép-Európa perifériára kerülése nem egyszerre és nem minden térségben azonos módon zajlott. A másik azt vizsgálja, hogy az oszmán terjeszkedés, a Habsburg központosítás, valamint Lengyelország felosztásai milyen tartós változásokat idéztek elő a helyi intézményrendszerekben.
A kutatók a digitális és statisztikai elemzéseket hagyományos történeti forráskritikával, helyi esettanulmányokkal és filológiai vizsgálatokkal egészítik ki. Ez lehetővé teszi, hogy a számszerű adatok mögött rejlő történelmi folyamatokat is pontosabban értelmezzék.
Nemzetközi összefogás magyar kutató vezetésével
A projektet F. Romhányi Beatrix vezeti, aki a középkori Magyarország történeti földrajzának, településhálózatának és egyháztörténetének elismert szakértője.
Kutatótársai a lengyel Bogumił Szady, a lublini II. János Pál Katolikus Egyetem történeti földrajzzal és digitális bölcsészettel foglalkozó kutatója, valamint a cseh Petr Elbel, a brnói Masaryk Egyetem középkori egyházi intézményeket vizsgáló szakembere.
Az Európai Kutatási Tanács Synergy Grant támogatása a legambiciózusabb, több kutató együttműködésére épülő tudományos programok megvalósítását segíti. A magyar részvétellel megvalósuló EDGE projekt eredményei új megvilágításba helyezhetik Kelet-Közép-Európa történelmi fejlődését és a mai regionális különbségek kialakulásának okait.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia,
Címlapfotó: Petr Elbel, F. Romhányi Beatrix és Bogumił Szady. Fotó: Masarykova univerzita,
