Csak a szépre emlékezzünk!

Idén az olaszorszàgi Salerno vàros egyeteme volt a hàzigazdàja az EUSA égisze alatt zajló Egyetemi Jàtékoknak. Tizenhàrom sportàgban, több mint 400 európai egyetem 4000 hallgatója versenyzett július màsodik felében. Hazànkat is komoly szàmú sportoló képviselte, a PTE hàrom sportàgban futsal, asztalitenisz és tollaslabda sportàgakban volt érdekelt, megközelítőleg 50 fős delegàcióval. A fiú futsal szerepléséről az…

Részletek

Vargha Dezső: Így törték meg pécsi színészeket a Rákosi-korszakban

1949-ben egyetlen újságcikk is elég volt ahhoz, hogy egy ünnepelt színészből a pártállam céltáblája legyen. A Pécsi Nemzeti Színház kulisszái mögött ekkor már nem csupán a művészet, hanem a politika is rendezte az előadásokat. Levéltári dokumentumok tárják fel, hogyan vált a kritika a megfélemlítés eszközévé, és miként próbálták fegyelmezni a társulat legnagyobb tehetségeit. A történetben…

Részletek

Egy lakókocsival menekült a háború elől Magyarországra – Burján István történetét egyszer mindenkinek hallania kell

Burján István neve sokak számára egyet jelent a pécsi néprajzkutatással. A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának egykori vezetője azonban most nem muzeológusként, hanem emberként mesél. A Hájóval hazafelé vendégeként felidézi, hogyan kellett családjával elmenekülnie a délszláv háború elől, amikor a szerb csapatok megjelentek szülőfalujában. Beszél arról is, hogyan fosztották ki rokonaik házát, milyen érzés volt…

Részletek

7 és fél évesen megvakult. Ma a paralimpiáról álmodik – Kopa Dorottya története könnyeket csal mindenki szemébe

Vannak beszélgetések, amik után az ember kicsit másképp néz a saját életére. A Hájóval hazafelé legújabb vendége, Kopa Dorottya története pontosan ilyen: nemcsak érdekes, de valódi nyomot hagy a nézőben. Dorottya mindössze hét és fél éves volt, amikor elvesztette a látását. Egy kislány számára ez egy felfoghatatlan törés, ahol az addigi álmok és tervek egyik…

Részletek

Amikor egy spanyol vígjátékból is osztályharcot csináltak – Pécs színháza a Rákosi-korban

Hogyan lett egy 17. századi spanyol vígjátékból a kommunista propaganda eszköze? A Pécsi Nemzeti Színház 1949-es története megmutatja, miként próbálta a Rákosi-rendszer még a klasszikus színműveket is az osztályharc szolgálatába állítani. Korabeli újságcikkekből kirajzolódik egy korszak, amikor a színház egyszerre jelentett művészetet, politikát és túlélést. Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros írása A 13. részt azzal…

Részletek

Magda Attila: A vendégek ezt keresik ma leginkább – 30 év alatt teljesen átalakult a cukrászat

Harminc év alatt nemcsak egy cukrászda, hanem egy egész generáció ízlése is megváltozott – a Magda Cukrászda pedig mindvégig képes volt lépést tartani a korral. A hagyományos magyar süteményektől a legmodernebb francia desszertekig ma is ugyanazzal a szenvedéllyel és kompromisszumok nélküli minőségre törekedve készülnek a finomságok. A családi vállalkozás története egyszerre szól kitartásról, folyamatos megújulásról…

Részletek

Alapi Tóth Zoltán: A változás terhe Az ég súlya alatt

A változás terhe Az ég súlya alatt A modern ember különös korban él. Soha ennyi lehetőség, ennyi szabadság, ennyi választás. A világ látszólag könnyebb lett. Az ember saját életének alakítójává válhatott, ledönthetett régi tekintélyeket, kiléphetett örökölt rendszerekből, önmaga középpontjába állhatott. Mégis valami nehéz és szinte láthatatlan súly kezdett ránehezedni. Belső fáradtság. Állandó erkölcsi bizonytalanság. A régi…

Részletek

A múzeum nem vitrin – Dr. Kurucz Réka és csapata így gondolja újra a hagyományokat Pécsen

A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán a nyár nem a csendes uborkaszezonról szól, hanem a közösségi élményekről, a hagyományok újragondolásáról és izgalmas szakmai programokról. Az idei kínálatban a Múzeumok Éjszakája mellett egy különleges, megújult szentivánéji tűzugrás, a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó események, valamint egy pécsieket megszólító közösségi kiállítás előkészítése is kiemelt szerepet kap. De…

Részletek

Vargha Dezső: Amikor a kritikus már nem a színházról írt, hanem a pártról

1949 őszére a színházi kritika már nem csupán az előadásokról szólt, hanem arról is, mit kellett gondolnia a közönségnek a művészetről, a társadalomról és a politikáról. A Dunántúli Napló hasábjain a művészi értékek mellé kötelezően odakerült az ideológiai ítélet is: a „szovjet ember”, a „dolgozók kultúrája” és a szocialista realizmus vált a bírálat legfőbb mércéjévé….

Részletek

Madaras Zoltán hat év alatt újrapozicionálta a pécsi borászatot – most a magyar bor jövőjét akarja átírni csapatával

Madaras Zoltánt, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökét nemrégiben hatalmas szakmai elismerés érte: az Év Agrárembere díjátadón ő vehette át a Kertészet kategória győztesének járó „Év Kertésze” elismerést. Ez a rangos díj nemcsak az ő személyes sikere, hanem annak az innovatív szemléletnek a visszaigazolása is, amellyel hat évvel ezelőtt kollégáival nekilátott az intézet teljes…

Részletek