A pécsi Magasház: egy városi jelképből lett mementó története

Közel négy évtizeden át meghatározta Pécs látképét a Magasház, amely egykor Magyarország legmagasabb lakóépülete volt, később azonban műszaki hibái miatt az ország egyik legismertebb építészeti kudarcává vált.

A panelkorszak szimbóluma lett

A pécsi Magasház, vagy ahogyan sokan ismerték, a „huszonöt emeletes”, 84 méteres magasságával évtizedeken át Magyarország legmagasabb lakóháza volt. Az építkezés 1974-ben kezdődött a Szigeti negyedben, és 1976-ban adták át az épületet, amelyben 250 lakást alakítottak ki. A korszak modern városépítészeti törekvéseit testesítette meg, és rövid idő alatt Pécs egyik legismertebb épületévé vált.

A vasbeton szerkezetű toronyház az IMS jugoszláv építési technológiával készült, amelyet az 1970-es években számos lakó- és középület építésénél alkalmaztak. A korszerűnek számító megoldás azonban súlyos problémákat rejtett magában.

A végzetes műszaki hiba

Az épület szerkezeti elemeinek kialakításánál használt tömítőanyag kloridos korróziót idézett elő a feszítőacélokban. A hiba következményei fokozatosan jelentkeztek, és az 1980-as évek végére a helyzet kritikussá vált. Az átfogó vizsgálatok után a házat életveszélyesnek nyilvánították, lakóit pedig 1989 és 1990 között teljesen kiköltöztették.

A szakértők szerint a korróziós folyamat megfelelő védelemmel megelőzhető lett volna. A mulasztásnak azonban súlyos ára volt: a modernnek szánt toronyház alig másfél évtizednyi használat után lakhatatlanná vált.

Évtizedekig tartó bizonytalanság

A kiürített Magasház hosszú éveken át Pécs egyik legnagyobb városképi problémája maradt. Miközben az épület folyamatosan romlott, számos elképzelés született a megmentésére. Felmerült szálloda, egyetemi központ, kollégium, irodaház, sőt önkormányzati központ kialakítása is.

Az önkormányzat több alkalommal próbált befektetőt találni, tulajdonosváltások és nagyszabású tervek követték egymást, ám egyik elképzelés sem valósult meg. Bár 2003-ban jelentős összegből szerkezeti megerősítést végeztek a házon, a hasznosítás kérdése továbbra sem rendeződött.

Eközben az egykori lakóház különös hírnévre tett szert: bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan egykori lakóépülete.

Elkerülhetetlenné vált a bontás

A 2010-es évek elejére egyértelművé vált, hogy az épület újjáélesztésére nincs reális lehetőség. A hatóságok 2013-ban elrendelték a bontását, a munkálatok előkészítése pedig több évig tartott.

A Magasház lebontása 2016 tavaszán kezdődött. A különleges szerkezet miatt nem robbantással, hanem elemenkénti visszabontással tüntették el az épületet. A folyamat hónapokon át tartott, és 2016 októberére teljesen eltűnt Pécs egyik legismertebb építménye.

Új fejezet a helyszín történetében

A bontást követően a terület rendezése is megkezdődött. A helyén kialakított közparkot és játszóteret 2020 tavaszán adták át a lakosságnak, ezzel lezárult a Magasház csaknem fél évszázados története.

Bár az épület már nem áll, emléke tovább él a pécsiek emlékezetében. A Magasház egyszerre jelképezte a szocialista városépítés grandiózus terveit, a korszak műszaki hibáinak következményeit és azt, miként válhat egy épület egy város történetének meghatározó közművelődési és helytörténeti emlékévé.

Forrás és fotó: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?