A pécsi színészeknek nemcsak a közönség előtt kellett helytállniuk 1949-ben. A Rákosi-rendszer idején a politikai megfelelés legalább olyan fontos volt, mint a tehetség: a művészeket nyilvános önkritikára szólították fel, a kritikát pedig ideológiai eszközként használták. A mostani levéltári kutatás eddig kevéssé ismert részleteket tár fel arról, hogyan próbálták átformálni a Pécsi Nemzeti Színház életét a diktatúra első éveiben.
Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros írása
Sorozatom tizenegyedik részében – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével – a Dunántúli Napló (1948-1990), a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Baranya Megyei Szervezete napilapja 1949. november 10-13. számai pécsi színházi híreit közlöm.
Az előző részt a november 10.-i szám vezércikkének ismertetésével zártam. A mostani részt szintén a november 10.-i számban található „Színészek beszélnek szerepükről” című írással nyitom, amely tipikus példája a Rákosi-rendszer gyakorlatának, és ez az eljárás követendő gyakorlatként szerepel a cikkben, lássuk tehát magát a cikket.
„A pártszerű kritika és önkritika gyakorlása a szocialista társadalomban elsőrendű fontosságú feladat. A jogos kritika elismerése és a hibák azonnali kiküszöbölése nélkülözhetetlen tartozéka a gazdasági és szellemi felemelkedést irányzó harcnak. Ebben az értelemben bíráltuk a Pécsi Nemzeti Színházban színvonalasan előadott ’Úri muri’ című Móricz-darabot, és kerestük fel a bemutató együttesét. Felhívtuk őket: valljanak szerepükről, alakításukról, a bírálatról.
Kormos Lajos lapunk bírálata szerint az előadás legjobb alakítását nyújtotta: — Bevallom, nem volt egyszerű feladat számomra a kitörni vágyó, ’haladó szellemű’, de mégis megingó dzsentri képét megalkotnom. Hosszú időn át kerestem, kutattam, sokáig nem érezve az igazi alakot. Hibám volt még, hogy láttam a darab pesti előadását. Ez akaratlanul is befolyásolt. Néha úgy éreztem, hogy ’fogom’ a figurát, néha pedig úgy láttam, hogy nem sikerült az.
Máté (Máthé) Erzsébet (Erzsi) az előadás legnehezebb szerepét kapta, amit nem is tudott kellően megformálni. A fiatal színésznő elmondotta, hogy még e pillanatban sem érzi minden részletében a szerepet. Rengeteget küzdött Rédey Eszter figurájával. — Most is próbálkozom, — mondotta — roppant nagy feladat még ez számomra.
Gordon Zsuzsa élete első szerepét játszotta az ’Úri muri’-ban. Most jött ki az akadémiáról. — Én is éreztem a kritika igazát — mondja —, különösen a második felvonásban. Igyekeztem tompítani aztán a túlzásokat, a hibás részleteket. Később a regényt is elolvastam, s ez nagyon megzavart. A könyv ’Rozikája’ és a darabban szereplő figura különbözőek. Minden előadáson javítani igyekszem.
Szabó Samu egyik legkitűnőbb alakítását nyújtó színésze a darabnak. — Nagy jelentőségű volt számomra ez a szerep. Huszonnyolc évig voltam a színésze a könnyű műfajnak, most kitüntetésnek éreztem, hogy rám szabták ezt a komoly feladatot. A bírálatnak igaza van, hálás szerepet kaptam. Igyekeztem is úgy megoldani, ahogy tőlem tellett. Természetesen nagyon sokat jelentett számomra a rendezői segítség. Tudtam, hogy mit játszom. A rendező, a kollégáim rávezettek.
Károlyi István a passzív huszárezredes alakítója, elégedetlen magával szemben: — Annak ellenére, hogy feladatom eléggé egyszerű volt, többet kellett volna tennem. Főleg mozgásban adtam kevesebbet a kelleténél.
Károlyi István (Forrás: Hangosfilm)
Andai Béla, az ügyvéd alakítója megemlíti, hogy az új szezonig pesti kabaréban dolgozott. Elvesztette színészi önállóságát. — Ha esetleg elfogadható voltam, az a rendező érdeme. Bár tudom, hogy túl hangos volt a figurám.
Sugár Győző (sic!), az öreg kávéházi pincér alakítója is kabarészínész volt az utóbbi időkig. — Van egy hibám, ha valamit meglátok az életben, vagy pedig jónak érzek valamit, elkövetem a színpadon. Én ’figurát’ akartam csinálni. Szerintem a kritika túlzott volt, ennek ellenére tompítottam azóta az alakításon.
Szendrő József igazgató, az ügynökké csúszott dzsentri alakítója, s egyben a darab rendezője nyilatkozott végül: — Bevallom, hogy ezt a darabot, mivel nem ismertem még színészeimet — csak decemberben akartam színre hozni. Aztán mégis belevágtunk. Persze nem volt egyszerű feladat. Rengeteg szerepcsere előzte meg a bemutatót. Én is láttam a darabot Pesten, s ez engem is befolyásolt, de segített is.
A kritikával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy általában a kritikusok alig foglalkoznak az epizódszereplőkkel. Ezt hibának tartom, mert az új, kollektív színjátszás nem ismer kis és nagy, fő- és mellékszereplőket, csak jó és rossz alakítást. Úgy érzem, nem végeztünk rossz munkát.
Eddig a színészek vallomása.
Valóban, — már egyszer megállapítottuk — egységes, jó előadás az ’Úri muri’. Egészséges szellemre vall, hogy minden tag elismerte a kritika jelentőségét, és igyekezett javítani a hibákon. Ez a jó indulás természetesen elkötelezettség is a jövőre: fokozottabb művészi elmélyülést követel.”
De ezzel még nem volt vége a november 10.-i szám színházunkkal kapcsolatos írásainak. Ennek a következő cikknek a „Színház” rovat adott helyet „Szovjet zenés darab bemutató” címmel. „Szombaton, 12-én este fél 8 órakor tartja a Pécsi Nemzeti Színház első idei operett-bemutatóját. A ’Filmcsillag,’ mely az idei legnagyobb sikerű zenés mű. Fülbemászó, friss melódiáival, vidám szórakoztató meséjével mindenhol a közönség szívéhez férkőzött.
A kettős főszerepet nálunk alakító Szendrey Ilona hangja mellett nagyszerű színjátszó és tánctudását is érvényesíteni tudja. Méltó partnerei lesznek, mint játékban, mint dalban Bessenyey (Bessenyei) Ferenc a filmrendező és T. Szabó László szovjet tiszt szerepében. Sándor Böske és Csengery (Dsida) Aladár duettje pedig egészséges mulattatásról gondoskodik. Rajtuk kívül az egyéni ízű Károlyi István alakítása meglepetés lesz. A remek humorú Sugár István és Fesztoráczy Kató, Kormos Lajos, Szabó Samu, viszik nyolc képen keresztül a nézőt az atomkutató tudós laboratóriumától, a jégrevün keresztül a filmgyár stúdiójáig.”
Ezt követően a következő napok színházi műsora szerepel.
A következő nap, a november 11.-i sem múlott el színházi írás nélkül. „Nagyobb támogatást kér a színház a dolgozóktól” volt a címe, és a következőket tartalmazta.
„Olyan a színház, amilyenné a társadalom teszi.’ Egy neves baloldali francia kritikus megállapítása ez. És ez jutott eszünkbe most, a bérletszerzési kampány közepette, amikor szomorú jelentések futottak be egyes üzemekből: ’A bankok, az államügyészség, a Gyapjú fonoda, a KISOSZ, a Mecseki likőr üzem’, ugyanúgy a Vármegyeháza, a Sörgyár stb. a mai napig nem küldtek bejelentést arról, hogy hány bérletet jegyeztek dolgozóik.
Győr város dolgozói nyolcezer bérlet tulajdonosai, Pécs városában legalább kilencezernek kellene lennie. Hogy mennyire a népnevelők hanyagsága ez, annak bizonyítéka többek között a Bőrgyár három nap alatt elért újabb eredménye. Tegnapi számunkban (egy nappal előtti adat után) megróttuk a Bőrgyárat, mert 22 bérletet jegyeztek összesen, ma már kiemeljük őket 245-re emelkedett jegyzéseikkel.
A Zsolnay-gyár is igyekszik behozni mulasztását, és e pillanatban is folyik a kampány fokozása. Az ország egyik legkisebb közönségű színháza e pillanatban a pécsi. A munkásosztálynak tudnia kell, hogy a szellem fegyvere nélkül semmilyen harcot nem folytathat, a műveltség hiánya fél bénaság a harcban. Olyan lendülettel indul az ország a szocializmus útján, hogy minden lanyhaság, nemtörődömség késleltetője, hátráltatója lehet a mielőbb beérő győzelemnek. Még minden helyrehozható. A Bőrgyár példája bizonyítja.”
S hogy ne maradjon színházi hírek nélkül a következő nap sem, a november 12.-i számban, a „Bérlők figyelmébe!” című közérdekű közleményt helyezett el a teátrum. Ezt követte még több másik közérdekű információ. „A színház vezetősége értesíti a bérlőket, hogy a budapesti Állami Operaház (sic!) 15-én este megtartandó balettestjére a színház bérlői a jegyvásárlásban előnyben részesülnek.
Az egész szombati nap folyamán a vásárnapi déli órákig, pénztáraink kizárólag a bérleteiket felmutató nézőközönség számára árusít jegyeket. Vasárnap délelőtt az előadás megkezdéséig a jegyek szabad pénztári forgalomba kerülnek. A színház ezzel az intézkedésével is kedvezni akar a bérleteseknek. (x)
Színházi iroda hírei. 1949. évi november hó 11-én a Magyar Központi Híradó munkatársai felkereseték a Pécsi Nemzeti Szinházat, és ott hangfelvételeket készítettek az ’Úri muri’, a ’Filmcsillag’ és a decemberben sorra kerülő ’Vidám álom’ című ősbemutató egyes jeleneteiből, mely utóbbi darabot egyébként a Rádió teljes egészében is közvetíteni fog a helyszínről.
Szombaton, november 12-én este fél 8 órakor tartja a pécsi Nemzeti Színház első idei operett-bemutatóját. A ’Film-csillag,’ mely az idei legnagyobb sikerű zenés mű, a legjobb szórakozást nyújtja. A kettős főszerepben Szendrey Ilona, a Pécsett közszeretetnek örvendő primadonna lép fel. Méltó partnere: Bessenyei Ferenc.
Sándor Böske (Forrás: Tolnai Világlapja 1928)
Színházi műsor. Szombat este fél 8: Filmcsillag (Móricz Zsigmond bérlet). Vasárnap délután fél 4: Filmcsillag. (József Attila bérlet). A felsorolt bérleti napokon a bérlettel nem rendelkező közönség számára korlátolt mennyiségben jegyek a pénztárnál mindenkor válthatók. (x)”
Végezetül nézzük a november 13.-i „Színházi Hírek” közérdekű közleményeket közlő rovat híradásait. „Gordon Zsuzsa és Máté (Máthé) Erzsébet (Erzsi), az ’Úri muri’ két női főszereplője statisztál a ’Filmcsillag’ című operettben. Mind a két színésznő munkaversenyben felajánlotta, hogy azokban a darabokban, amelyekben nincs számukra művészi feladat, ki akarják venni részüket, a pécsi Nemzeti Színház (sic!) kollektív szellemét kialakító törekvéseiben. (x)
Indul a pécsi Nemzeti Színház tájszínháza! November hó 12- én a színház egy csoportja Szentlőrincre indult. Bemutatták Lope de Vega: ’A kertész kutyája’ című világhírű klasszikus vígjátékát, amellyel a társulat már Kaposvárott igen sok sikert aratott. Szentlőrinc után a szereplők bejárják Baranya egyéb községeit, amelyekbe állandóan változó műsorokkal nevelő és szórakoztató munkát akarnak végezni.
Bessenyei Ferenc – Ruttkai Éva 1961 Rádió (Forrás: Fortepan)
A színház tervei közé tartozik, hogy a közeljövőben olyan helyekre is ellátogat, ahol eddig még sohasem láttak színházat. (x)
A ’Filmcsillag’ igen nagy sikert aratott november 12-én este a premieren. A közönség tapsaival sűrűn hívta függöny elé Szendrey Ilonát, Bessenyei Ferencet, Temesváry Sz. Lászlót, Sugár Istvánt, Fesztoráczy Katót, Károlyi Istvánt és a ragyogó táncokat bemutató és kreáló Bázsa Évát, s a többi kisebb-nagyobb szerepekben önmagát kitűnően feltaláló művészeket. (x)
A színház vezetősége értesíti a tisztelt Bérlőket (sic!), hogy a budapesti Állami Operaház (sic!) 15-én este megtartandó balett-estjére a színház bérlői a jegyvásárlásban előnyben részesülnek. Vasárnap déli 12-ig pénztárunk kizárólag a bérleteiket felmutató nézőközönség számára árusít jegyeket. Vasárnap délelőtt az előadás megkezdéséig a jegyek szabad pénztári forgalomba kerülnek.
Színházi Műsor. November 13-án d. u. ½ 4 órakor Filmcsillag, ’József Attila-bérlet.’ November 13-án este ½ 8 órakor Filmcsillag, ’Katona József-bérlet.”
