Március 15. Pécsett, 1950-ben: Sztálin köszöntötte a magyarokat, az utcákat átnevezték, a színházat átitatta a politika

1950-ben március 15-e egészen mást jelentett a hivatalos propaganda számára, mint 1848 hőseinek emlékezete. A pécsi ünnepségeken a szabadságharc örökségét a szocializmus építésével, a Szovjetunió dicsőítésével és Rákosi Mátyás kultuszával kapcsolták össze. Sztálin táviratban köszöntötte a magyar népet, miközben a város vezetői új utcanévjavaslatokról döntöttek. A korabeli Dunántúli Napló tudósításai ma már különös kordokumentumként mutatják…

Részletek

Sztálin árnyékában Csajkovszkij és Molière is színpadra került Pécsen

1950. márciusában a Dunántúli Napló hasábjain a szovjet választások nem egyszerű politikai eseményként, hanem valóságos népünnepélyeként jelentek meg. A korabeli tudósítások Sztálin iránti határtalan szeretetről, példátlan egyöntetűségről és a szocialista demokrácia diadaláról áradoztak. Eközben a pécsi Nemzeti Színházban Csajkovszkij művei és politikai üzenetekkel átszőtt darabok kerültek színpadra, vidéken pedig egészen másfajta színházi élmény született. Besencén…

Részletek

Rákosi Mátyás dicsőítése, „A denevér” és Csorba Győző dörgedelmei – különös korrajz a színpadon és a politikában

Rákosi Mátyás magasztalása, a pécsi színház vitákat kiváltó előadása és Csorba Győző éles hangú kritikája – egyetlen korabeli újság néhány napjának hírei is sokat elárulnak a diktatúra mindennapjairól. Ezúttal is korabeli sajtóbeszámolókon keresztül idézzük fel, hogyan fonódott össze a politikai propaganda, a kulturális élet és a pécsi közélet az ötvenes évek elején. Dr. Vargha Dezső…

Részletek

Színházi élet a „sztálini népjóléti gondoskodás”, a Sztahanov-mozgalom és a „kulákok elleni harc” árnyékában

1950-ben a pécsi színház már nem csupán szórakoztatni akart: a kultúrának is helye lett az új rendszer világképében. Miközben a sajtó a „sztálini népjóléti gondoskodást”, a Sztahanov-mozgalmat és a „kulákok elleni harcot” hirdette, a színpadokon is egyre hangsúlyosabban jelentek meg az új korszak elvárásai. A korabeli újságokból kirajzolódik, hogyan találkozott Pécs színházi élete a politikai…

Részletek

Dr. Vargha Dezső: A színpadon még Csajkovszkij szólt, de már a párt diktálta, mi történik a Pécsi Nemzetiben

1950-ben a pécsi színház színpadán még Csajkovszkij zenéje szólt, a háttérben azonban már egészen más erők diktálták a kultúra irányát. A korabeli Dunántúli Napló oldalain egymás mellett sorakoztak a Sztálin- és Rákosi-kultuszt dicsőítő írások, a „reakció” elleni harc és a szovjet művészet magasztalása. Ezúttal olyan újságcikkekből idézünk, amelyek szinte tankönyvi pontossággal mutatják meg, hogyan működött…

Részletek

Vargha Dezső: Út az ÁVO / ÁVH-tól Komlós Jánoson át Szendrő Józsefig

Volt idő, amikor Pécsen a színház falai között nemcsak a művészet, hanem a diktatúra is jelen volt. 1950 februárjában az Államvédelmi Osztály tánccsoportja is feltűnt a Pécsi Nemzeti Színház egyik produkciójában – miközben ugyanebben az időben Komlós János, az ÁVH pécsi vezetője is a városban működött. A színpadon Csajkovszkij muzsikája szólt, Bessenyei Ferenc és más…

Részletek

Amikor a hatalom beköltözött a pécsi színházba: a színpadon Mozart, a háttérben Rákosi diktatúrája

Mi történik egy színházzal, amikor már nem elég jó előadásokat játszania, hanem a hatalom üzeneteit is közvetítenie kell? 1950 februárjában a pécsi Nemzeti Színház egyszerre volt a politika és a kultúra színtere: a korabeli sajtó egyik oldalán Rákosiék propagandája harsogott, a másikon Mozart és Puccini előadásairól, énekesekről, karmesterekről és a közönség reakcióiról olvashatunk. Most a…

Részletek

Dr. Vargha Dezső: Dr. Bihari Lajos (1932-2026) emlékezete

Az ember életében nagy szerepet játszik, honnan származott, különösen, ha falun született. A szülők-testvérek-rokonok-faluközösség-táj mind-mind hozzáad fölnövéséhez, személyisége kiteljesedéséhez. Amikor pedig pályája kiteljesedik, igyekszik visszaadni mindazt, amivel elindították az életben… Akitől nemrégiben búcsúztunk, dr. Bihari Lajos (1932-2026) Magyaregregy szülötte, családjának Márévár közelében volt malma, orvosi pályája Pécsett teljesedett ki. Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros írása…

Részletek

„Ezt a hibát nem kellett volna elnézni” – így bírálták az ideológiailag nem megfelelő pécsi színészeket 1950-ben

1950 februárjában a pécsi színházról már nem lehetett egyszerűen csak a színházról írni: a színpadon bemutatott darabok mögött ott állt az új politikai korszak teljes ideológiája. Miközben a Dunántúli Napló Sztálin kultuszát és a szovjet társadalom „példamutató” eredményeit ünnepelte, a Pécsi Nemzeti Színház előadásairól meglepően részletes és olykor kíméletlen kritikák jelentek meg. A Montmartrei ibolyát…

Részletek

Vargha Dezső: Kihez, miért és hogyan kellett igazodnia a színháznak 1950 elején?

1950 elején a Pécsi Nemzeti Színházban még javában mentek a nagy sikerű előadások, a közönség pedig megtöltötte a nézőteret. A kulisszák mögött azonban már egy egészen más világ formálódott: a színháznak is igazodnia kellett az új politikai rendszer elvárásaihoz. A korabeli újságokból nemcsak az derül ki, milyen darabokat játszottak Pécsen, hanem az is, hogyan jelent…

Részletek