1949 őszére a színházi kritika már nem csupán az előadásokról szólt, hanem arról is, mit kellett gondolnia a közönségnek a művészetről, a társadalomról és a politikáról. A Dunántúli Napló hasábjain a művészi értékek mellé kötelezően odakerült az ideológiai ítélet is: a „szovjet ember”, a „dolgozók kultúrája” és a szocialista realizmus vált a bírálat legfőbb mércéjévé….
A mohácsi csata 500. évfordulójának előestéjén különleges programmal várja az érdeklődőket a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya. A „Mohács, Mohács mit hoztál ránk…” című interaktív est 2026. augusztus 28-án, pénteken 17 és 19:30 között a pécsi Néprajzi Múzeumban idézi fel a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének népi emlékezetét. Az esten dr. Juhász Katalin és G….
Különleges lelki kezdeményezés indult a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva. A mohácsi plébánia felhívására a Kárpát-medence valamennyi katolikus egyházmegyéjét arra kérik, hogy egyházmegyénként 500 szentmisét mutassanak be az 1526-os mohácsi ütközet áldozatainak lelki üdvéért, a történelmi sebek gyógyulásáért és a kiengesztelődésért. A kezdeményezést Bacsmai László mohácsi plébános és esperes indította útjára Felföldi László, a Pécsi…
Madaras Zoltánt, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökét nemrégiben hatalmas szakmai elismerés érte: az Év Agrárembere díjátadón ő vehette át a Kertészet kategória győztesének járó „Év Kertésze” elismerést. Ez a rangos díj nemcsak az ő személyes sikere, hanem annak az innovatív szemléletnek a visszaigazolása is, amellyel hat évvel ezelőtt kollégáival nekilátott az intézet teljes…
A pécsi színészeknek nemcsak a közönség előtt kellett helytállniuk 1949-ben. A Rákosi-rendszer idején a politikai megfelelés legalább olyan fontos volt, mint a tehetség: a művészeket nyilvános önkritikára szólították fel, a kritikát pedig ideológiai eszközként használták. A mostani levéltári kutatás eddig kevéssé ismert részleteket tár fel arról, hogyan próbálták átformálni a Pécsi Nemzeti Színház életét a…
1949 őszén a Pécsi Nemzeti Színházban már nem csupán előadásokat játszottak. A korabeli újságok szerint a színház a szocialista nevelés egyik legfontosabb eszközévé vált: bérletkampányok, ideológiai vezércikkek és politikai üzenetek kísérték a premierek világát. Nézzük meg, mit írt erről a Dunántúli Napló 1949 novemberében. Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros írása Elsőként a november 4.-i lapszámban…
Különleges időutazásra hívja az érdeklődőket a Pécsi Püspökség június 28-án, amikor rendhagyó ünnepi tárlatvezetés keretében tárul fel a Pécsi Székesegyház csaknem ezeréves története. Az esemény apropóját a bazilika életének két kiemelkedő ünnepe adja: a templom felszentelésének évfordulója, valamint a két védőszent, Szent Péter és Szent Pál ünnepe. A különleges program során a résztvevők végigkövethetik, miként…
Különleges hangulat, történelmi helyszínek és számtalan élmény várta az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján a Pécsi Püspökség programjain. A kulturális rendezvénysorozathoz idén is gazdag kínálattal csatlakozó egyházi intézmény változatos programokkal nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, akik egyetlen este alatt fedezhették fel a város egyházi örökségének legértékesebb kincseit. A Püspöki KincsTárban a történelem és a kreativitás…
Folytatódik a Janus Pannonius Múzeum nagyszabású, Mohács 500 című ismeretterjesztő előadás-sorozata, amely az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva mutatja be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének legújabb kutatási eredményeit. A sorozat hatodik előadásán a résztvevők a mohácsi tömegsírok feltárásának kulisszatitkaiba nyerhetnek betekintést. A JPM Csontváry Múzeum földszinti előadótermében megrendezett program vendége Neményi Réka, a…
A sorozat nyolcadik része után is arra gondoltam: jó lenne tudni, a pécsi sajtóban hogyan jelent meg a színházak 1949-es államosítása a Pécsi Nemzeti Színház évadkezdetéig, sőt tovább – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. Ebben a részben az 1949. november eleji, „Dunántúli Napló” -ban (1948-1990) megjelent, ilyen témájú cikkeket dokumentálom – így született meg ez…